2010. augusztus 20., péntek

Még egy magyar

Miután vasárnap visszatértem a tamil körutamról, még volt egy egész délutánom. Alvással és újabb mozilátogatással kívántam elütni az időt. A terv első részét teljesítettem is, ahogy kell. Mikor éppen elindultam a moziba, Szulfikr (az egyik portás) lestoppolt, hogy bizony van itt a vendégházban még egy magyar. Kikereste nekem a könyvben, hogy mi a neve. Persze lövésem nem volt, hogy ki az, lévén matematikus az illető. Végül rábeszélt, hogy kopogjak be hozzá, és beszélgessek el vele. Kicsit ódzkodtam a dologtól, mégsem illik idegenekre rátörni csak úgy. Pedig konkrétan rátörtünk. A sokadik kopogás után sem kaptunk választ, így Szulfikr egyszerűen benyitott. Szerencsétlen Márki Lászlót (mert ez volt a neve) valószínűleg délutáni szunyókájából keltettük fel. De nagyon készséges volt, és ő is érdeklődést mutatott a beszélgetésre.

Szóval Márki László, hatvan év körüli akadémikus, a félcsoportok szakértője. Hogy az micsoda, azt nem tudom. Gyorsan kiderült, hogy a matematikai témákban nem én leszek a legjobb beszélgetőpartner (bár a matematikus konferencián volt alkalma erről beszélgetni), úgyhogy inkább maradtunk az indiai élmények megvitatásánál. Vagy egy órát beszélgettünk mindenféléről. Végül is nagyon örültem a váratlan találkozásnak, mivel újabb valószerűtlen, ámbár érdekes ismerősre tettem szert.
A mozi végül elmaradt, mivel este nem adták a Predátort, csak reggel, így mozi nélkül töltöttem a vasárnap estét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése